A Kossuth Lajos utca a Dózsa György térre vezet, ahol már látható a vár bejárata. A vár építésére Lambert püspök kapott engedélyt IV. Bélától 1248-ban. A püspöki vár végvárrá alakítása olasz hadmérnökök segítségével a 16. század folyamán történt. Az 1552-es ostrom tette ismertté és a hazafiság jelképévé. Az egri várban működik a Dobó István Vármúzeum. Kiállításai bemutatják a Vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. Kőtárában megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a Hősök termében Dobó István várkapitány márvány síremléke. A felújított Dobó-bástya két alsó szintjén időszakos kiállításokat rendeznek, a legfelső szint különböző rendezvényeknek, konferenciáknak ad helyet.  A várban a Kazamaták, a Hősök terme, a történeti és időszakos kiállítás (a Gótikus palotában), a Képtár, a Romkert, Gárdonyi Géza sírja, az Ispotály pince, a Panoptikum, az Éremverde kínál változatos időtöltést diákoknak, felnőtteknek egyaránt.

A Vár északi ( vagy hátsó ) bejáratától ötven méterre tekinthető meg az Egri csillagok regény írójának, Gárdonyi Gézának az emlékháza.

Eger város egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika. Hild József tervei szerint 1831-1836 között épült Pyrker érsek megrendelésére. A templom helyén már az építése előtt is egy templom állt. Az épülethez széles lépcsősor vezet, melynek két oldalán Marco Casagrande faragott kőszobrai állnak: Szt.István és László királyok, valamint Szent Péter és Szent Pál alakjai. A főhomlokzat jellegét a timpanon és a 8 korinthoszi oszlop határozzák meg. A fő és a mellékhajók együttesen kereszt alaprajzot adnak az épületnek. A főoltár Donhauser József bécsi festő által készített Szent János képe 1835-ben készült és a mártírhalálát ábrázolja, amint a forrő üsthöz hurcolják. A Bazilika orgonáját a XIX. sz. végén a salzburgi Moser cég szállította.

A Petőfi téren találjuk az egri termál- és élményfürdőt.  Egert 1976-ban országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították.

Az Egri termálfürdő 1932-ben nyitotta meg kapuit, a XVI. században épült Török Fürdő    mellett a város központjában, területén több   gyógy-és élménymedence, valamint  különböző vízi rekreációs lehetőségek várják a  pihenni vagy gyógyulni vágyókat.

Az egri Termál- és Strandfürdő nagy előnye, hogy területén a nyugodt pihenésre vágyók és a mozgalmas élményfürdőzésre vágyók is jól érezhetik magukat, hiszen a strand északi részén csendesebb, gyógyvizes medencék találhatók, míg a strand déli része a gyerekkel érkező családokat várja az élménymedencékkel.

A vízi komplexum 5,3 hektáros területén összesen 7 medence nyújt felfrissülést a nyári melegben. A vízforgatós Vízi váras élménymedence a kisgyerekek kedvence, a felnőttek körében pedig a pezsgőfürdő, a pezsgőágy, a víz alatti masszázs és vízesés a legnépszerűbbek. A strand röplabda és műfüves focipályán mindig izgalmas mérkőzések zajlanak.

A Bitskey Aladár Uszoda 8 versenypályája az úszok, vízilabdázók és az úszó sportot kedvelő közönség számára nyújt sportolási lehetőséget. Az uszodában spinning és kondicionáló terem is várja a vendégeket.

A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Stróbl Alajos alkotásai a főtéren állítanak emlékművet az 1552-es többszörös török túlerővel szembeni dicsőséges győzelemnek. A török 40-50 ezer fős hadseregével kb. 2000 fős várnép nézett szembe. Dobó István és maroknyi csapata felesküdött a vár védelmére, és arra, hogy a végsőkig kitartsanak. A közel negyven napos ostrom után a török sereg elvonult a vár alól. A felvidék kapujának tartott erőd védőinek, az egri hősöknek ekkor sikerült megállítani a hódító oszmán sereget. A várat a török csak 1596-bn tudta elfoglalni, amikor már zsoldosok védték. Az Eger-patak egykor megyehatár volt Heves és Borsod vármegye között, szabályozása előtt többször is elárasztotta a várost. Egyes feljegyzések szerint a nevét a város mellet még ma is honos égerfáról kapta.

A tekintélyes késő barokk stílusban épült Líceum épülete, melyet a XVIII. sz. végén egyetem céljából építtetett Eszterházy Károly gróf, s ahol ma már egyetemként is működik.

A főhomlokzat hármas kapuján belépve ovális kapucsarnokba jutunk, majd a kétkarú lépcsőházba. Az első emeleten a főlépcsővel szemben nyílik a díszterem, mennyezetét Franz Sigrist hatalmas freskója díszíti, és az egyetem négy karát, fakultását ábrázolja. A jogi kart az Igazság szobrával és a Hétszemélyes táblával, a bölcseletet földméréssel, csillagászattal, katonai és politikai földrajzzal; az orvoslást boncolással, gyógyítással; a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal, égbolttal és allegorikus képekkel jeleníti meg.

A Líceum első emeletén tekinthető meg az országszerte híres Egyházmegyei könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat, s a Magyarországon fellelhető egyetlen eredeti Mozart-levél is látható. Az épület tornyában működő Csillagászati Múzeum és "Specula" periszkóp szintén kuriózumnak számít.

A líceum 1765-től 1785-ig épült. Az eredeti terveket J.I. Gerl készítette, melyeket némileg módosított Fellner Jakab építész. Az építőmester 1765-től Povolny János volt.

A líceumnak nevezett épületben 1793-ban kezdődött meg az oktatás. Az idők folyamán jogakadémia, líceum és tanítóképző működött az épületben, 1949-től tanárképzés folyik itt. Hosszú ideig viselte a Ho Shi Minh nevet, majd 1989-ben felvette az alapító nevét. 1999-től már nem tanárképzőként, hanem általános főiskolaként tartották nyilván.

Az egyetem névadója az építtető, Eszterházy Károly püspök, aki szívügyének tekintette az oktatást. "Soha semmi sem szerezhetett volna lelkemnek nagyobb örömöt ennél...mert hiszen, amikor ennek a líceumnak alapjait lefektettem és nagy költségemmel be is fejeztettem, semmi másért nem tettem, mint szeretett hazámért és a közjóért, hogy itt a Múzsák otthonában, a királynak hű és a hazának hasznos polgárokat formálni lehessen" - írta.

A Kossuth Lajos utca 9. sz. alatt áll a Megyeháza épülete, ahol Fazola Henrik egyedülállóan szép kovácsoltvas kapuját az udvarban, a volt börtönépületben pedig a XVII-XIX. század hangulatát idéző várostörténeti kiállítást és a megye sporttörténetének kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők.

A megyeháza legfőbb ékessége, egyben a magyarországi kovácsoltvas-művesség kiemelkedően gazdag, igényes és egyben reprezentatív darabja a főkapu fölötti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjaival, valamint a kovácsoltvas kapuk.

A Minaret Európa legészakibb török korból származó emlékműve. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas. A faragott homokkőből épült torony viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra.

A Minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni, sikertelenül. A mináré a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke. A müezzin - a Minaret teraszáról - naponta ötször hívta imára az igazhitűeket.

A Dobó téren emelkedik Közép-Európa egyik legszebb és Eger egyedi templombelsővel rendelkező barokk temploma, a Minorita templom. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig. Az építészeti megformálás mellett egyenrangú a belső berendezés színvonala. A templom az egyedüli kivétel a magyarországi barokk templomok közül, mert homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.

A főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebegve, karján a kis Jézussal. Alkotója Kracker János Lukács bécsi születésű, de Egerben megtelepedett, a templom kriptájában eltemetett festő. A mennyezeti freskók Szent Antal életének egyes jeleneteit ábrázolják, a pozsonyi Reindl Márton munkái 1769-ből.

Minden nap 11.00, 15.00 és 18.00-kor harangjáték hallható a templomból. Ha szembe állunk a templommal jobbra található a Városháza eklektikus épülete.

A Széchenyi utca északi végén egy kis dombon áll a különleges atmoszférával rendelkező Görögkeleti vagy Szerb templom. Egykori plébániaházában ma Vitkovics Mihály szerb költő emlékszobája és Kepes György magyar művész kiállítása tekinthető meg. Kepes György a vizuális művészetek XX. századi történetének kiemelkedő fontosságú képviselője. A kiállításon több mint 200 műve (festmények, fotók, fotogramok, tervek, vázlatok) mutatja be sokrétű életművét, melyet gazdag dokumentációs anyag egészít ki. Sétáljunk vissza a Széchényi utcán a belvárosba. Útközben betérhetünk hazánk egyetlen tűzoltómúzeumába is.

A Széchenyi utca 15.sz.alatt található a volt jezsuita, majd ciszterci templom, amely 1731-1743 között épült barokk stílusban. Előcsarnoka rokokó. A templom helyén eredetileg egy mohamedán mecset állt. A telket a jezsuiták kapták meg, akik 1699-ben kezdték el rendházukat és templomukat építeni. A rendház 1727-re épült fel, a templomban 1733-tól miséztek, de teljesen csak jóval később lett befejezve. Az 1769-ben készült főoltára, Anton Kraus műve a hazai barokk szobrászat egyik legkitűnőbb alkotása.

A sétáló főutcán a vendégeket sok-sok söröző és cukrászda-terasz csalogatja, amelyek valamelyikén érdemes egy kicsit megpihenni.

A Tárkányi utcán haladva jutunk el az Érsekkerthez, A mintegy 22 hold kiterjedésű parkot Eszterházy püspök idejében építették, a közepén látható szökőkutat 2000-ben avatták fel. A francia parképítő művészet hagyományait őrző park 1919 óta közkert. Délnyugati sarkában futball és teniszpályákat, valamint a stadiont találjuk.

A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a "Szépasszony" az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatit ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta a nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem. A pincéket az Eger határában több száz méter vastagságban megtalálható riolittufába vágták, mely kiválóan alakítható. További előnye, hogy benne a bor állandó 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az esztendő bármely szakában.

A Széchenyi utca 5. szám alatt található az Érseki palota, ami 1740-től az egri érsek rezidenciája. Ebben az épületben található az Érseki Gyűjteményi Központ kiállítása, ahol értékes egyházi kincseket őriznek. A kiállított tárgyak a XVIII. és XIX. század ötvös- és textilművészetének remekei: kelyhek, szentségtartók, ereklyetartók, miseruhák, palástok. Különösen értékesek az Endrődy Gábor egri püspök személyéhez kapcsolódó tárgyak, amelyeket Mária Teréziától kapott ajándékba. A palást, amely ugyancsak a királynő ajándéka volt, arról nevezetes, hogy az ajándékozót abban koronázták királynővé.